Az oktatási miniszter közölte: az elkövetkező időben komoly változások várhatóak a közoktatásban tapasztalható törvénytelenségek meggátolásában.
Az oktatási miniszter örömmel fogadta a tiszatarjáni ítéletet. A tárca több oldalról próbálja felszámolni az indokolatlanul enyhén értelmi fogyatékossá nyilvánított, és az oktatási esélyeik csökkenésével szembenéző fiatalok helyzetét - közölte Magyar Bálint. A szaktárca vezetője a Roma Sajtóközpontnak azt mondta: "a közoktatási törvény módosítása volt az, amely lehetővé tette, hogy a károkozást az iskola részéről a magyar bíróság megállapíthassa, és kimondhassa az ítéletet, amely nem csak a tiszatarjániaknak hozhat a jövőben hasonló eredményt."
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság szerdán első fokon több mint négymillió forintos nem vagyoni kártérítésre kötelezte a tiszatarjáni általános iskolát fenntartó önkormányzatot, amiért szakértői vizsgálat nélkül irányítottak gyerekeket kisegítő osztályba. A helyi iskola tíz éve hozta létre azt az eltérő tantervű csoportot, amelybe elsőstől hetedikesig jártak olyan gyerekek, akik az iskola igazgatója szerint odavalók, mert nem tudták teljesíteni a normál iskola követelményeit. A bírósági határozat szerint azonban ezek a gyerekek nem voltak értelmi fogyatékosok.
Ezek a gyerekek az iskolában nem kaptak megfelelő színvonalú képzést, nem tanulhattak nyelveket, biológiát, kémiát, fizikát. Az ítéletben olvasható többek között az is, hogy a gyerekeket csúfolták, gyogyósnak, hülyének nevezték a "normális" diákok. Az eljárásban szereplő tíz tiszatarjáni gyermekben - a bíróság szerint - a társaktól való visszahúzódás mellett félelem, önbizalomhiány alakult ki. Ezt erősítette, hogy a velük foglalkozó pedagógus nem megfelelő pedagógiai elveket követett, többek között kukoricára térdepeltette, de a tanterembe is bezárta őket. A végzés szerint a térdepeltetést olyan gyermek esetében is alkalmazta a pedagógus, aki az egyik lábát balesetben elvesztette.
A gyermekekben az ott töltött időtől függően a tanulási részképességeik kezeletlenségéből, az értelmi pszichés fejlődésük gátolásából, valamint a megbélyegzésből és elkülönítésből nem vagyoni káruk keletkezett, a hátrányos megkülönböztetésük és az iskolai hiányosságuk döntően befolyásolhatja az életüket - indokolta döntését a bíróság. Ezért három éves eljárás után a bíróság háromszázezer forinttól hatszázezer forintig terjedő nem vagyoni kártérítést, és azok éves kamatait ítélt meg a tíz tiszatarjáni szülőnek, így Magyarországon első ízben született bírósági döntés iskolai szegregációs ügyben.
Az oktatási miniszter közölte: az elkövetkező időben komoly változások várhatóak a közoktatásban tapasztalható törvénytelenségek meggátolásában.
