A vártnál tízezerrel több roma kért világháborús kárpótlást Ausztriától. A kérelmek száma ellentmond a történelmi adatoknak.

Az 1944 és 1945-ben Magyarországról és még öt országból a Bécs környéki koncentrációs táborokba vagy ausztriai kényszermunkára hurcoltak kárpótlására hozták létre a Wolfgang Schüssel kancellár által vezetett Osztrák Megbékélési Alapot. Az alapítvány tavaly 2,5 milliárd forintnyi jóvátételt fizetett ki magyarországi romáknak. Az utalások azonban 2003 végén lelassultak, amikor kiderült, hogy az eredeti, 2002 novemberi határidőn túl, kifejezetten a cigányság számára meghosszabbított jelentkezési időben igénylési boom alakult ki.

Sokszoros túljelentkezés

A történeti kutatások és különféle aránykalkulációk alapján Magyarországon legfeljebb kétezerre tették a deportálások cigányszármazású túlélőinek számát, de 2003 decemberére a hirtelen megindult igénylésözön ezt tízezerrel meghaladta. Az osztrák szervezet eddig 2300-2400 roma igénylőnek fizette ki a besorolás szerint megítélt összeget, és az első körben ezerkilencszáz magyar zsidó is részesült a jóvátételi keretből.

Hiányos jegyzőkönyvek, másolt pecsétek, egymást igazoló tanúk és ellenőrizhetetlen történetek miatt az osztrák alapítvány úgy döntött, hogy több mint tízezer magyar roma kárpótlási jelentkezését meg kell ismételni. Az Országos Cigány Önkormányzat - időközben megszűnt - holokausztbizottsága előtt az is elhangzott, hogy a rendőrség "rengeteg visszaélés, okirat-hamisítás, csalás és megtévesztés tényállásáról" tájékoztatta a kárpótlás magyarországi lebonyolítóját, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt.

Nyugatról jőtt az első hullám

Információink szerint a tömeges jelentkezések első hullámai az ország nyugati megyéiből érkeztek, a későbbi nyilatkozatokban pedig már az is szerepelt, hogy több mint tíz megyében indult eljárás a gyanús igénylések ügyében. Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója az Index kérdésére azt mondta, hogy a romakárpótlással kapcsolatban Fejér, Győr-Sopron, Zala és Veszprém megyében, valamint Szombathelyen és Nagyatádon folyik nyomozás.

A Zala megyei kapitányságon azt közölték, hogy már lezárták az ügyet, ezért az ügyészség nyilatkozhat, ott viszont a vádemelésig nem adnak tájékoztatást. Fejér megyében ismeretlen tettes ellen nyomoznak egy magánszemély feljelentése alapján, de R. Szabó Ágnes részleteket nem kívánt közölni. A Vas megyei rendőrségi szóvivő szerint van ugyan nyomozás Sárváron és Szombathelyen is, de a nyomozás érdekeire való hivatkozással nem hozható nyilvánosságra, hogy ki a feljelentő és mi a bűncselekmény, illetve kik az esetleges gyanúsítottak.

Ki szólt a rendőröknek?

A feljelentésekről egyelőre annyi tudható, hogy nem a komoly "pluszkiadásokkal" szembenéző osztrák alapítvány, és nem is a kárpótlás magyarországi lebonyolításával megbízott Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány tette. A MAZSÖK titkára, Vályi György az Indexnek ugyan nem kívánt nyilatkozni az ügyről, de az OCÖ vizsgáló bizottsága előtt korábban már visszautasította még a feltételezést is, hogy ő vagy szervezete bármilyen feljelentést tett volna a visszaélések miatt. Hasonlóan nyilatkozott Fónagy János, az Osztrák Megbékélési Alap kuratóriumának magyar delegáltja is. Az egykori miniszter véleménye szerint "az érintettek" egymást jelentgethették fel. Fónagy ugyanakkor az Index kérdésére elismerte, hogy az osztrákok bizalmi alapra épített és eddig, a zsidókárpótlás levezénylése során jól bevált rendszere most komoly nehézségekkel szembesült.

Megint komolytalanok

Fónagy János szerint az osztrák alapítvány vezetése nem akar botrányt a kárpótlások körül, ezért jó néhány esetben döntött már úgy, hogy a jogos igények mellett bekalkulálják a mindenütt felbukkanó, de viszonylag kevés ügyeskedőt is a kifizetésekbe. Magyarországról azonban a vártnál tízezerrel több jelentkezés jött be, ezért döntött úgy a kuratórium tavaly december 31-i ülésén Bécsben, hogy egy részletesebb kérdőíven megismételteti az igényléseket. Ötven roma vezetőt kérnek fel a jelentkezők és tanúik személyének hitelesítésére, valamint küldenek egy saját jogi szakértőt Magyarországra, aki a lehető legtöbb emberrel személyesen is felveszi a kapcsolatot. A MAZSÖK áprilisban fejezte be a több mint tízezer kérdőív postázását. Az újabb jelentkezésekről nyilatkozó Vályi György viszont arról beszélt márciusban az OCÖ-bizottság előtt, hogy a folyamatosan visszaérkező kérdőívek - az első fordulós beadványokhoz hasonlóan - komolytalanok, kitöltetlenek és hiányosak voltak.

Tízezer nem

A tényként kezelt visszaélésekről a hazai cigányság vezetői közül sokan a többiek érintettségét valószínűsítik, és számos gyors meggazdagodást hoznak fel példaként. Néhány informátorunk szerint viszont "maffia", szabályos "kérvénygyárak" működtek tavaly az ország különböző pontjain. Megszervezték a megfelelő életkorú romák jelentkezését, összehozták a tanúkat, és megírták a deportálási történeteket. Néhányan úgy vélik, hogy az osztrák alapítvány kényes helyzetbe került, mert ha eddig szokatlan módon elutasítják a kérelmeket, több ezer roma felháborodását váltják ki. Reklamáló csoportok már eddig is többször okoztak működési nehézséget a néhány fős MAZSÖK-irodában.