A Roma Polgárjogi Alapítvány és más szervezetek a fővárosi Nehru-parkban szeretnék létrehozni a náci népirtás cigány áldozatainak emlékhelyét.

A történészek véleménye megoszlik arról, hogy a magyarországi cigányság körében hány halálos áldozatot követelt a fajüldözés a második világháború idején. Az egyik álláspont szerint legfeljebb ötezret, más kutatók úgy vélik, ennek akár tízszerese is lehet a roma áldozatok száma.

1942-ben Esztergomban a város zárt cigánytelep létesítését írta elő minden helyi cigány számára. A telepet csak munkavégzés céljából hagyhatták el - olvasható abban a történelmi kronológiában, amelyet Bársony János állított össze. 1944 tavaszán és nyarán több helyi tisztviselő javasolta a "zsidókérdés megoldásának" mintájára cigányok internálását. Több helyen - például Szolnok és Bács-Kiskun megyében - csendőri őrizettel mezőgazdasági kényszermunka-táborokat hoztak létre romáknak.

Júniustól jelentős számban kerültek magyarországi cigányok német megsemmisítő táborokba. Júliusban többfelé internáló gyűjtőtáborok létesültek a "henye életmódot folytató, kóbor, megbízhatatlan" cigányoknak. Szabolcs-Szatmár megyében a nagyobb városok mellett hoztak létre ilyen gyűjtőtáborokat. Bársony János közlése szerint cigány munkatáborok voltak Baján, Marcaliban, Nagykátán, Pécsváradon, Sárváron, Szekszárdon, Szentkirályszabadján, Újhartyánban és Véménden. 1944. augusztus 23-án a Honvédelmi Minisztérium elrendelte a cigány munkásszázadok felállítását, ahova szeptember utolsó hetében vonultatták be a legtöbb embert.

November elején a dunántúli megyékből és a Felvidék településeiről megkezdődött a cigány családok összeszedése és internálása. Az útirány először a komáromi erőd volt. A munkaképtelen nők és gyerekek közül némelyeket elengedtek, a többieket Németországba deportálták. A főváros környékén élőket családostul, gyermekestül november 2-a és 6-a között szedték öszsze, majd az óbudai téglagyárba vitték őket. A romákat innen marhavagonokban Dachauba, három nap elteltével a nőket és a gyerekeket Ravensbrückbe szállították.

A nyilas uralom alatt folytatódtak a razziák és az internálások - derül ki Bársony János összeállításából. 1945 február végén és március elején Várpalota környékén néhány nap alatt mintegy százötven romát lőttek agyon a nyilasok.