HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Kisebbségek regisztrációja: helyeslés és félelem

betűméret csökkentése betűméret növelése
2004 április 06    Forrás: Népszabadság


Ez a cikk archív

Végre! - összegzi véleményét Kosztics István, amikor a kisebbségi választási törvény módosításának tervezetéről kérdezem. A jogász végzettségű Kosztics az 1989-ben alapított, pécsi Cigány Kulturális Egyesület egyik létrehozója és elnöke. A törvénytervezet legtöbb vitát kiváltó pontjáról beszél: arról, hogy az új jogszabály szerint az szavazhat és az lehet jelölt a kisebbségi választásokon, aki kisebbségiként regisztráltatta magát.

Hirdetmény

- Szerintem is csak azok legyenek választók és választhatók, akik vállalják kisebbségi identitásukat - mondja Kosztics. - A kisebbségi törvény szerint az a kisebbségi, aki annak vallja magát. Meg kell gátolni, hogy a jászladányi eset megismétlődjön, és olyanok lehessenek kisebbségi képviselők, akiknek semmi közük az adott kisebbséghez.

Kosztics - aki tagja a pécsi cigány kisebbségi önkormányzatnak - állítja, hogy a regisztráció elleni tiltakozások érvrendszere megalapozatlan és hamis:

- Nem igaz, hogy a romák félnek a regisztrációtól. Inkább néhány cigány vezető fél a regisztrációtól, mégpedig azért, mert nem a cigányok szavazataival jutottak a képviselőséghez, hanem annak köszönhetően, hogy ügyes alkukat kötöttek a pártokkal. Attól tartanak, hogy a későbbiekben nem választják meg őket.

Tény, hogy Baranya sok településén lehetett hallani az önkormányzati képviselőjelöltek és a cigány kisebbségi jelöltek közti alkukról. Az köztudott, hogy a Fidesz és a Lungo Drom a 2002-es választás előtt országosan szövetséget kötött. Ez az egyezség Baranya több településén voksokat hozott az önkormányzati választáson a Fidesz, illetve a kisebbségi roma képviselő-jelölteknek. Különösebb hírverés nélkül az MSZP helyi szervezetei is gyakorta megegyeztek a roma - nem lungo dromos - kisebbségi jelöltekkel. Ezeknek az alkuknak a lényege: a roma kisebbségi jelölteket támogatták a nem roma, párthoz kötődő szavazók, cserébe a romák az adott párt jelöltjeit támogatták. Ha a jövőben a kisebbségi választás jelöltjeire nem szavazhatnak a többségiek, akkor az ilyen alkuk értelmetlenné válnak.

A szigetvári Gál József álláspontja hasonló, mint Koszticsé. A 38 éves férfi a 2002-es választáson a Lungo Drom támogatásával indult, s a szigetvári kisebbségi testületbe ő jutott be a legtöbb szavazattal. Gál József a készülő törvényről így fogalmaz:

- Örülnék a regisztrációnak. Szerintem, csak az szóljon bele egy kisebbségi testület munkájába, aki vállalja a kisebbséghez tartozást. Aki gyáva ehhez, az hogyan akar tenni valamit?

Gál József társa a szigetvári roma képviselőtestületben Oláh Gyula, aki másfél évvel ezelőtt függetlenként lett kisebbségi képviselő. Az 53 éves férfi csak részben ért egyet Gállal:

- Azt én is helyesnek érzem, hogy kisebbségi jelölt csak az lehessen, aki kisebbséginek tartja magát. De azt jónak tartanám, ha a többséghez tartozók továbbra is szavazhatnának a kisebbségiekre. Ha ez nem így történik, akkor a kisebbség elszigetelődik.

Érdeklődtem több roma önkormányzatnál arról, hogy mit tudnak a készülő törvényről, s a válasz általában az volt, hogy szinte semmit. Ignác János, a magyarmecskei roma önkormányzat elnöke sem hallott a tervezetről. Amúgy a 384 lelkes, dél-baranyai falu lakóinak negyede roma származású, igaz - a felmérések szerint - még húszan sem vallották magukat romának. Ignác János elveti azt a feltevést, hogy a romák azért nem vállalják etnikai hovatartozásukat, mert félnek, hogy valamilyen hátrány érheti őket:

- Ha ránk néznek, általában azonnal látják rajtunk, hogy romák vagyunk - mosolyodik el a 36 éves könnyű- és nehézgépkezelő. - Az előfordul, hogy valahol kinézetünk miatt nem alkalmaznak minket. De ezen a helyzeten már nem ront semmit, ha bevalljuk, hogy romák vagyunk.

Hegedüs Csilla, a mohácsi cigány kisebbségi önkormányzat képviselője viszont úgy látja, hogy a regisztráció kárt okozhat a romáknak. A 35 éves asszony így beszél: Azok a mohácsi cigányok, akikkel én beszélgettem, tartanak a regisztrációtól. Félnek, ezért nem fogják regisztráltatni magukat, és így nagyon kevesen szavaznak majd.

A szintén mohácsi Mihálovics Ibolya a korábbi ciklusban jutott be a város képviselő-testületébe a kisebbségi listán. 2002-ben ezt nem sikerült a romológus bölcsész végzettségű asszonynak megismételni, azóta nem politizál. De a regisztrációról azért van véleménye:

- A romák nem tudják, mi ez, csak tartanak tőle - állítja a bölcsész. - A történelem során a romákat annyi hátrány érte, hogy meg kell érteni gyanakvásukat.

Amikor megkérdezem, hogy miképp lehetne egy a mostaninál jobb kisebbségi választási rendszert kidolgozni, akkor Mihálovics Ibolya visszakérdez:

- Biztos, hogy kell nekünk kisebbségi választás? Hozott ez valamit a kisebbségeknek? Szerintem: semmit. Illetve csak azoknak hozott, akiket megválasztottak.

Várnai Márton - aki az Etnikai Fórum jelöltjeként jutott be a pécsi cigány kisebbségi önkormányzatba - szintén aggódik a regisztráció miatt.

- A kormány azt kommunikálja, hogy a regisztráció tiszta viszonyokat teremt a kisebbségi választásokon - mondja Várnai. - Én azonban úgy látom: a törvényalkotók valódi szándéka az, hogy kevesebb legyen a kisebbségi önkormányzat. Mert azáltal, hogy a félelmeik miatt kevesen regisztráltatják majd magukat kisebbségiként, sokkal kevesebb helyen alakíthatnak testületet. Kevesebbet kell majd bajlódni a kisebbségekkel. Ezért támogatja ezt mind a négy parlamenti párt.

Várnai Márton hozzáteszi: a politikai megállapodások nem mindig azon alapulnak, hogy a felek azonos értékeket vallanak. A politikai alkuk sokszor párt- és egyéni érdekeket tükröznek. A kisebbségi képviselő úgy fogalmaz: egy párt, egy politikus gyakorta elvtelen megállapodásokat köt a különböző társadalmi rétegekkel, csoportokkal, így a nyugdíjasokkal, az autósokkal, a bélyeggyűjtőkkel, a kutyatartókkal, ha érdeke így kívánja. Ezen pedig nem változtat a kisebbségek regisztrációja.

Érzékeny előterjesztés

A kisebbségi önkormányzati képviselők választásának módosításáról szóló törvényjavaslat szerint, ha valaki kéri, hogy vegyék fel a kisebbségi névjegyzékbe, akkor meg kell jelennie egy bizottság előtt, s ez a grémium dönt az illető regisztrálásáról. A névjegyzékbe vételhez már az is elegendő, ha valaki tudja bizonyítani, őt a településen ahhoz a kisebbséghez tartozónak ismerik. A törvényjavaslatról a parlament március 31-én tárgyalt. Az országgyűlés egyhangúlag támogatta a tervezetet, de a pártok vezérszónokai elismerték, hogy a készülő jogszabály érzékeny pontja a kisebbségek regisztrációja. A tervezet vitáját elnapolták. Eközben a Független Cigány Kerekasztal nyílt levélben kérte a parlamenti képviselőket, hogy ne támogassák a törvénymódosítást, mert a névjegyzék erősíti a többségi és a kisebbségi társadalom egymással szembeni előítéletét. A FCK szerint 15 megyében a romák nem támogatják a regisztrálást. Ezért a névjegyzék ellen április 8-án Komáromban az FCK tüntetést rendez. A készülő jogszabályt Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos, és Kaltenbach Jenő, kisebbségi ombudsman nem ítéli aggályosnak.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt