Első alkalommal az OCÖ május 29-i ülésén került a grémium elé az elnökkel szembeni bizalmatlansági indítvány; ezt kizárólag CSZOSZ-es tagok terjesztették be.

Egyetlen biztos pontnak az látszik, hogy csaknem egy évvel a megismételt elektori gyűlés után is - Farkas Flórián egykori OCÖ-elnök és Bogdán János személyében - két képviselője van a testületben az azt két cikluson át vezető Lungo Dromnak. A másik három frakció létszámáról ellentmondásos adatokat közöltek vezetőik. (A tavaly március elsejei választáson a CSZOSZ 20, az MCF 18, az MRP 13 mandátumhoz jutott.)

Kolompár Orbán, a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) és az OCÖ elnöke szerint az MCF-nek 30, a vele a közelmúltig együttműködő Cigány Szervezetek Országos Szövetségének (CSZOSZ) 12, a Horváth Aladár vezette - a Magyarországi Roma Parlament bázisán létrejött - Roma Polgárjogi Mozgalomnak pedig nyolc mandátuma van az 53 tagú testületben.

Dógi János CSZOSZ-elnök ugyanakkor úgy nyilatkozott a képviselőcsoportok létszámáról, hogy "most ez felelősséggel megmondhatatlan". Szerinte a "valós helyzet" 20-22 MCF-es, 16 CSZOSZ-es, valamint 12-13 MRP-es lehet. A tavaly nyáron létrehozott RPM-et vezető Horváth Aladár szerint saját frakciója 13, a CSZOSZ-é ennél eggyel több, míg az MCF-é 24 tagot számlál. (Farkas Flóriánt szerdán az MTI-nek nem sikerült elérnie.)

A kérdés jelentősége, hogy amennyiben az MCF rendelkezik a 27 mandátumos abszolút többséggel a testületben, s azt meg is tudja tartani, akkor - koalíciókényszer hiányában - teljesen átrendeződnek az országos Cigány Önkormányzaton belüli hatalmi viszonyok.

A CSZOSZ, az MCF és az MRP - amelyek legfőbb közös célja korábban a testületet nyolc éven át irányító Lungo Drom és elnöke, Farkas Flórián leváltása volt - 2002 utolsó napjaiban hozta létre összefogását Demokratikus Roma Koalíció (DRK) néven. A tömörülés a január 11-i országos elektori gyűlésen, az LD kivonulása után ellenjelöltek nélkül szerezte meg az önkormányzat összes helyét, néhány nappal később azonban a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az eredményt. A március elsején megismételt választáson ismét a DRK jelöltjei szerepeltek jobban, míg a LD vezette koalíciónak csupán két helyet sikerült megszereznie.

Ezt követően azonban már az új önkormányzat alakuló ülése előtt vita tört ki a DRK tagszervezetei között. Végül az MCF és az MRP március 11-én abban állapodott meg, hogy az előbbi szervezet az ügyvezető elnököt, az utóbbi az OCÖ első emberét adja. Az egyezség miatt - valamint azért, mert vezetőik szerint a testületen belüli súlyuknál kevesebb pozíciót kínáltak nekik - másnap a CSZOSZ-es tagok kivonultak az ülésről, s csak napokkal később jelentették be, hogy bekapcsolódnak az önkormányzat munkájába.

Első alkalommal az OCÖ május 29-i ülésén került a grémium elé az elnökkel szembeni bizalmatlansági indítvány; ezt kizárólag CSZOSZ-es tagok terjesztették be. A voksolás során azonban valamennyi MCF-es és MRP-s tag a kezdeményezés ellen szavazott, így az elnököt nem tudták leváltani. Néhány nappal ezután jelentette be Kövesi Vilmos, hogy rendkívüli közgyűlés összehívását követelik. Június 23-án az MRP felmondta a közte és az MCF között március közepén létrejött együttműködési megállapodást. Ennek magyarázataként Horváth Aladár a partnerszervezet egyes vezetőinek állítólagos antiszemita kijelentései mellett azt említette, hogy az MCF bizonyos vezetői "az OCÖ-t és annak felállítandó intézményrendszerét saját nyers üzleti érdekeik alá kívánják rendelni".

Napokkal a CSZOSZ és az MCF együttműködési megállapodásának megkötése után - tavaly június 25-én - egy általa mindmáig perelt rendkívüli OCÖ-közgyűlésen a két szervezet által delegált testületi tagok leváltották Horváth Aladárt, s Kolompár Oránt ültették az elnöki székbe, míg helyetteseivé Balog Józsefet (MCF) és Kövesi Vilmost (CSZOSZ) választották.

Kövesi Vilmos múlt kedden tájékoztatta arról az MTI-t, hogy a szervezet felfüggesztette mindennemű tevékenységét az OCÖ-ben. "Mind a szervezet, mind a frakció elhatárolódik az OCÖ politikai és gazdasági tevékenységétől" - mondta akkor. Közlése szerint a CSZOSZ egyúttal felmondta a közte és az MCF közötti együttműködési megállapodást.

A CSZOSZ egyes vezetői az ezt követő napokban már azt jelezték, tárgyaltak az együttműködés felújításáról, s hétfőn már maga Kövesi Vilmos is arról beszélt az MTI-nek, hogy napokon belül kidolgozza a szervezet az OCÖ működésének reformjával kapcsolatos javaslatait. A csomagról mindössze annyit közölt a roma vezető, hogy az "minden területet érint", de részletekről csak annyit árult el: az OCÖ politikai, gazdasági és pénzügyi tevékenységén szeretnének változtatni. Mint mondta, azt követően kezdeményeznek egyeztetést Kolompár Orbánnal, az OCÖ elnökével, hogy eljuttatták hozzá elképzeléseiket.

Kolompár Orbán azonban kedden úgy nyilatkozott az MTI-nek: hétvégi frakcióülésükön döntenek arról, kívánja-e folytatni az együttműködést a CSZOSZ-szel, s ha igen, akkor milyen feltételek mellett.