A jövőben csak az adott kisebbséghez tartozók - a választói névjegyzéken szereplők - választanák meg a kisebbségi önkormányzatokat.
A nagy horderejű változtatást elsősorban az úgynevezett "etnobiznisz" elkerülésére kezdeményezték, elkerülendő, hogy az adott nemzetiséghez nem tartozó személyek is bekerülhessenek a kisebbségi önkormányzatokba. Ugyanakkor a jövőben csak az adott kisebbséghez tartozók - a választói névjegyzéken szereplők - választanák meg a kisebbségi önkormányzatokat. Mint Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos lapunknak emlékeztetett rá, hogy 2002 decemberében kikerült az alkotmányból egy passzus, amely azt mondta ki, hogy minden választó részt vehet e testületek létrehozásában. Megmaradt azonban az a rész, hogy hogy a kisebbségek joga az önkormányzatok létrehozása.
Heizer Antal, a NEKH elnöke szerint névjegyzékekről még mindig két variáció szerepel a javaslatban. A "puhább" szerint - a szabad identitásválasztás jegyében - bárki felkerülhetne a listára, aki vállalja a kisebbséghez tartozást. A keményebb változat, amelyet a NEKH és a kisebbségi ombudsman is támogat, bizonyos kritériumokhoz kötné a névjegyzékbe való felvételt. Ehhez az országos kisebbségi önkormányzatok úgynevezett "névjegyzéki bizottságokat" hoznának létre. A bizottságok először a településeket, helységeket választják ki, ahol az adott kisebbségek élnek, s csak az ott élők kerülhetnének a névjegyzékbe. Ehhez viszont még nyilatkozni is kellene például a kisebbséghez tartozásról, a nyelvismeretről vagy arról, hogy részt vettek-e a nemzetiség közösségi életében. A névjegyzék csak választási célokat szolgálna, a szavazás után megsemmisítenék. Kaltenbach szerint a névjegyzék nem valamilyen regisztráció, szerinte legfeljebb önregisztárcióról lehet ennek kapcsán beszélni.
Heizer szerint további fontos változtatás, hogy megszűnne az országos kisebbségi önkormányzatok elektori választási rendszere, ami Kaltenbach szerint is komoly aránytalanságokat okozott a kisebbségek képviseletében az eddigi voksolásokon. A jövőben egy kisebbségi szavazó három szavazólapot kap majd: egy helyit, amelyen független és kisebbségi szervezethez tartozó jelöltekre egyaránt szavazhatnak, illetve egy megyei és egy országos kisebbségi listát. Ez alapján a kisebbségeknek a mainál arányosabb képviselete jöhet majd létre.
Kaltenbach és Heizer is úgy látja, hogy a kisebbségek viszonylag jól fogadták a javaslatot, hatan - a cigányok, a horvátok, a németek, a ruszinok, a szlovákok és a szlovének - támogatják a változtatásokat a 13 magyarországi nemzetiség közül; 6 másik kisebbség - a bolgár, a lengyel, a görög, a román, a szerb és az ukrán - viszont elutasítja, míg az örmények eddig nem foglaltak állást. Mint ismert, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) először elvetette a változatásokat, elsősorban a névjegyzék miatt, majd tavaly novemberben mégis rábólintottak. Az OCÖ korábbi elnöke, Horváth Aladár például a határozott ellenzők közé tartozik. Kaltenbach Jenő ugyanakkor lapunknak megismételte azt, amit az emberi jogi bizottság ülésén már elmondott, nevezetesen, ha az egyes nemzetiségek lélekszáma alapján vizsgálják a névjegyzék elfogadottságát, akkor elmondható, hogy a magyarországi nemzetiségek 92 százaléka pártolja az elképzelést.
Kaltenbach Jenő nem kívánta a törvény elfogadásának esélyeit latolgatni, mint mondta a tervezetet már a kormány is megtárgyalta, illetve négypárti egyeztetés is volt az ügyben; szerinte jogállami módon próbáltak kompromisszumot elérni az ügyben. Heizer Antal szerint most jön a kételkedők időszaka: főleg a kisebbségi vezetők közül sokan tartanak az új szabályozástól, féltve eddigi privilégiumukat, de a parlamentben is lehetnek a törvénynek ellenzői. Ugyanakkor Heizer szerint az ellenvetéseket meg lehet előzni azzal, ha a törvény elfogadása után kérik az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját.
___________________________________________________________________________
Az adatvédelmi biztos szerint, ha betartják az általa is javasolt adatvédelmi szempontokat, a kisebbségi választási névjegyzék nem vet fel törvényességi aggályokat. Péterfalvi Attila lapunknak elmondta, ragaszkodott ahhoz, hogy a névjegyzéket ne vezethesse állami szerv és szemben a parlamenti választásokkal, ne lehessen a névjegyzéket marketing célokra kiadni. Hozzátette, mivel a törvényjavaslat azzal számol, hogy csak a kisebbségiek vehetnek majd részt a választáson, így a névjegyzék a kisebbségi önkormányzatok kezében lesz a legjobb helyen. A névjegyzéket valóban megsemmísitik a választások után, tette hozzá, de csak abban az esetben, ha a törvényben nem szerpel majd az időközi választás lehetősége.
________________________________________________________________
