Az első fokú döntést helybenhagyó másodfokú bíróság egyébként szintén nem tette idézőjelbe "az eladó származásával kapcsolatos érvelést", hanem "mellőzte" azt a jogerős határozatból.
Az Élet és Irodalom tavaly októberi számában látott először napvilágot a Debreceni Városi Bíróság "roma beütéses" ítélete. Az ügy nyilvánosságra kerülése, és az azt követő újságírói megkeresések után indult igazgatási intézkedés keretében akkor figyelmeztetést kapott Dr. Mészáros Zsolt - tudta meg a Roma Sajtóközpont a Hajdú Bihar Megyei Bíróság vezetőjétől. A Debreceni Városi Bíróság bírája egy csalás miatti per első fokú ítéletének indoklásában azt írta, hogy többek között az, hogy az elkövető "roma beütéssel rendelkezett, alapot adhatott volna a fokozottabb körültekintésre". A megyei főbíró Szabóné Kerékgyártó Judit szerint "fogalmazási malőr történt", mert a bíró a polgári perrel párhuzamosan futó büntetőügy egyik jegyzőkönyvéből úgy emelte be az ominózus mondatot, hogy nem tette azt idézőjelbe.
A bírósági elnök szerint egyébként a "figyelmetlen" ítész "döbbenetesen felkészült, nagyon jó bíró", aki ennek ellenére figyelmeztetésben részesült, igaz a legenyhébb formában. A Roma Sajtóközpont felvetésére, miszerint, ha az ítélet nem kerül nyilvánosságra, a bírósági vezetők is elsiklanak-e felette, úgy reagált, hogy attól függetlenül is biztosan felszínre került volna. A megyei bíróságra került ügyekről ugyanis - tette hozzá - a tanácsvezetők feljegyzéseket készítenek, amiket negyed-, félévente tárgyalnak át.
A Roma Sajtóközpont birtokában lévő dokumentumok szerint a jogerős másodfokú ítélet és figyelmeztetést maga után vonó ÉS-beli közlés között húsz hónap telt el.
A bírósági elnök idézőjeles magyarázata is nehezen értelmezhető az ítélet indoklását vizsgálva. Abban ugyanis a bíró kétszer is utal a csaló feltételezett roma származására, a "roma beütés" kifejezést pedig abban a részben használja, amikor úgy fogalmaz: "Lényegében itt annak a kérdésnek az eldöntéséről van szó, hogy ki viselje a bűncselekményt elkövető személytől való vásárlás kockázatát", és az ilyen jellegű vásárlásnál a jogkövetkezmények a vevőre nézve súlyosabbak, tehát jobban oda kell figyelnie, hogy mit vesz meg.
Az első fokú döntést helybenhagyó másodfokú bíróság egyébként szintén nem tette idézőjelbe "az eladó származásával kapcsolatos érvelést", hanem "mellőzte" azt a jogerős határozatból.
