Horváth Aladár véleménye szerint a névjegyzék bevezetése olyan fontos kérdés, hogy arról a négyezer cigány önkormányzati képviselőnek kellene döntenie.

Horváth Aladár véleménye szerint a névjegyzék bevezetése olyan fontos kérdés, hogy arról a négyezer cigány önkormányzati képviselőnek kellene döntenie.

Az alapítvány elnöke annak kapcsán beszélt erről, hogy az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) november 28-i közgyűlésén - 19 igen, 17 ellenszavazattal - a regisztráció mellett döntött.

A közgyűlés által elfogadott tervezet szerint a kisebbségi önkormányzati választásokon azon kisebbségi választópolgárok vehetnek részt, akik regisztráltatták magukat, illetve, akiket felvettek a kisebbségi névjegyzékbe.

Horváth Aladár szólt a döntéssel kapcsolatos ellenvetéseiről, feltéve a kérdést: "(...) van-e joga a magyar államnak akkor bevezetni a nemzetiségi regisztrációt, ha ezzel kapcsolatban nincs legalább egy minősített többség?"

Véleménye szerint a kormányzat ma nem veheti komolyan egy kétes legitimitású Országos Cigány Önkormányzat egyetlen döntését sem.

Közlése szerint még a héten úgynevezett levélszavazást indítanak: levélben keresik meg a helyi cigány önkormányzati képviselőket, azt kérdezve tőlük, támogatják-e a névjegyzék bevezetését vagy sem.

A válaszlevelek megérkezése után tájékoztatják a közvéleményt a szavazás eredményéről - fűzte hozzá.

Szólt arról: a közjogi méltóságokkal és a parlamenti pártok vezetőivel is megismertetik a regisztrációról kialakított állásfoglalásukat.

"A származás regisztrálása, amellett, hogy céltalan és szükségtelen, konfliktusokat is gerjeszthet. Az egyéni etnikai identitás nem tartozik a többségre, magánszférába tartozó védett információ" - hangsúlyozta Horváth Aladár.

Szavai szerint a regisztráció ötlete nemcsak azért rossz, mert fájdalmas történelmi emlékeket ébreszt - népirtás, kitelepítés -, hanem azért is, mert kizárólag azok fogják magukat regisztráltatni, akik túlélési, megélhetési taktikát, vagy az önszegregáció intézményes alapjait látják benne.

"A regisztráció bevezetése látszólag a szabad identitásválasztásnak, mint személyiségi jognak a kiterjesztése, valójában annak korlátozása, ezért komoly alkotmányossági aggályokat vet fel" - tette hozzá.