A kisebbségi névjegyzékbe történő felvétel lehetőséget ad arra, hogy a regisztrálás során a nemzetiségi választót jogellenes inspirációk, dresszúrák, kényszerek, vagy akár fenyegetések érjék.

1. A Roma Polgárjogi Mozgalom álláspontja a regisztrációval kapcsolatban.

Nem értünk egyet a kisebbségi választási névjegyzék bevezetésével, a következők miatt.

A kisebbségi önkormányzati rendszer a nemzetiségek nemzeti vagy etnikai identitásának kifejezésére, kulturális önazonosságának és autonómiájának fejlesztésére, valamint a közösségek érdekképviseletére létrehozott intézményrendszer, ahol az egyéni etnikai identitás magánszférába tartozó, védett információ.

Akik nem akarják szembeállítani a köztársasági tagságból származó állampolgárságukat a kisebbségi identitásukkal - márpedig a magyarországi kisebbségek többsége, s köztük a romák kettős identitásúak -, azokat a regisztráció arra kényszeríti, hogy válasszanak. A regisztráció egy autonóm lelki tényt kényszerűen olyan közjogi viszonnyá alakít át, amely ennek a személyes autonómiának a védelmére semmilyen garanciát nem nyújt.

Véleményünk szerint a regisztráció bevezetése látszólag a szabad identitásválasztásnak, mint személyiségi jognak a kiterjesztése, valójában annak korlátozása, ezért alkotmányossági aggályokat vet fel, konkurens szavazók jogtalan kiszűrésének, a választási csalásoknak is bő teret adhat. Az általános választójognak a nemzetiségek és etnikai kisebbségek esetében a szűkítését jelenti az a tény, hogy a választói névjegyzékre kerülést kérni kell. Álláspontunk szerint az általános választójogi névjegyzékre kerülésnek, illetve a kisebbségi névjegyzékre kerülésnek azonos közjogi minőségűnek kellene lennie, mindez fogalmilag kizárt, ha az szubjektív egyéni döntés eredménye. Ezért a választójog általános jellege sérül. Nem lehet általános választójoga így a nemzeti és etnikai kisebbségeknek, hiszen a választói névjegyzékre felkerülés egyfajta cenzus. Ezért ez a megoldás jogtechnikailag is alkotmánysértő.

A regisztráció során megszerzett személyes adatokat a tervezet az országos kisebbségi önkormányzatok kezelésébe adná, amelyek e listákat védetten őrizni természetesen nem tudnák, sőt, a versenyző politikai erők érdekeltek a lista megszerzésében, jogosulatlan felhasználásában.

Amire kitalálták a névjegyzéket - nevezetesen, hogy ne legyen visszaélés a választásokon, vagyis hogy a kisebbségek válasszák meg saját önkormányzataikat - arra semmi garanciát nem ad a törvénymódosítás, és nem is adhat: a kisebbségek nem fogják magukat teljes körűen regisztrálni, viszont a többségiek is kérhetik névjegyzékbe vételüket.

A törvényjavaslat várható következménye, hogy a kisebbségi önkormányzatok száma felére vagy akár egyharmadára csökken, ezzel tovább szűkül a roma társadalmi infrastruktúra. A cigányügy politikai etnicizálása így tovább erősödhet, az elkülönített cigány politika intézményesülése fokozódhat, faji-politikai erőtérbe kerülve radikalizálódhat, ezzel a kormányzat által is kitűzött társadalmi integráció esélye nagymértékben csökkenne, illetőleg a természetes, spontán asszimilációs folyamatokat gátolná és megnehezítené.

A kisebbségi névjegyzékbe történő felvétel lehetőséget ad arra - szemben az általános választójogi névjegyzékre kerüléssel -, hogy a regisztrálás során a nemzetiségi választót jogellenes inspirációk, dresszúrák, kényszerek, vagy akár fenyegetések érjék. A nemzetiségi választókat nyomás érheti, hogy regisztrálják magukat, vagy éppen ellenkezőleg: maradjanak távolt a regisztrációtól. És ugyanilyen veszélye van annak, hogy az ilyen manipulációs folyamatban a választások már előre eldönthetők a regisztrációs folyamaton keresztül.

További aggályunk, hogy a kisebbségi névjegyzék létrehozásával az állam ezt tekintené hivatalos és legmegbízhatóbb forrásnak a magyarországi kisebbségek létszámát illetően, ami alapvetően meghatározná a köztársaságban élő kisebbségek önszerveződési lehetőségeinek erejét és irányát, miközben a névjegyzék csupán a politikailag aktív kisebbségi választópolgárokat jeleníti meg, illetve az azzal visszaélni kívánó, nem kisebbséghez tartozókat. (Magyarországon a politikailag aktív választópolgárok a legutóbbi választásokon a szavazásra jogosult állampolgárok alig több mint felét tették ki.) Kívülről az a vád érheti Magyarország kisebbségpolitikáját, hogy a korábbi történelmi tapasztalatok alapján kialakult félelmeket asszimiláló célra, a kisebbségek számarányának tudatos csökkentésére használja ki ezzel a kényszerű adatszolgáltatással. (Néhány kisebbség esetében a sikertelen választás deklarált autonómiájuk tagadását is jelentené.)

Végül: a regisztráció ötlete nemcsak azért rossz, mert fájdalmas történelmi emlékeket ébreszt (népirtás, kitelepítés), hanem azért is, mert azok hagyják jóvá, akik úgy gondolják, hogy ezzel biztosítható a megélhetési politizáláshoz szükséges garantált állami támogatás, és azok, akik nacionalista öndefinícióval - politikailag és társadalmilag is - elkülöníteni kívánják magukat és a "romaügyet" a magyar politikai nemzettől.

2. A Roma Polgárjogi Mozgalom javaslata a kisebbségi választójogi rendszer átalakítására Alapelveink a következők:

1.) A kisebbségek válasszák meg vezetőiket
2.) Ne legyen személyes regisztráció
3.) A szabályozás nyújtson minél nagyobb védelmet a visszaélések ellen
4.) Közvetlen demokratikus formában történjen a választás, ott ahol ez lehetséges, ahol nem, ott listás szavazást javasolunk

Kisebbségi választást csak ott írjanak ki, ahol ténylegesen található kisebbségi közösség. Ezeket a közösségeket regisztrálni kell.

Az így megállapított településeken írnák ki a választást, melynek kétféle módja lenne. A négyszáz főt becslés szerint meg nem haladó közösségek - közvetlen demokrácia útján - választói gyűlésen nyilvánítanák ki akaratukat, szavaznának a helyi, területi és országos kisebbségi vezetőkről. A négyszáz fő feletti kisebbségi közösségek esetében az önkormányzati választástól eltérő napon (például a választás másnapján) külön kisebbségi választást rendeznének, településenként egy szavazókört megnyitva.

A választáson jelöltként csak a regisztrált kisebbségi szervezet jelöltje vagy támogatottja indulhatna helyi kisebbségi képviselőként. A választáson egyben listás szavazási móddal választanák meg az országos és területi kisebbségi önkormányzat képviselőit is.

Ezzel a megoldással elkerülhető lenne az egyéni regisztráció, a választás védelemben részesülne az illetéktelen beavatkozókkal szemben, viszont követelményként merülne fel a kisebbségi közösségben való részvétel a helyi kisebbségi vezetők számára. A megoldás nem állít életidegen regisztrációs identitásválasztási, nyilvántartási kényszert a kisebbségi választópolgárral szemben.

Roma Polgárjogi Mozgalom