"A problémákat igazán akkor lehet majd megoldani, amikor a magyarországi romaközösség politikai közösségé tud válni" - mondta Szent-Iványi István.

"A problémákat igazán akkor lehet majd megoldani, amikor a magyarországi romaközösség politikai közösségé tud válni" - mondta Szent-Iványi István, s hozzátette, hogy a megoldást nem Brüsszeltől kell várni.

Véleménye szerint a csatlakozás a magyar társadalom mentális állapotára is hatással lesz. Hosszú folyamat eredményeképpen "kevésbé kirekesztő országgá fog válni" - mondta.

Törzsök Erika szociológus viszont úgy vélekedett, hogy a csatlakozással "semmi nem fog változni".

Mint mondta: "(...) újabb megrázkódtatás és öröm nem várható".

Berki Judit, a Miniszterelnöki Hivatal Romaügyi Hivatalának vezetője a kérdéskör kapcsán a regionális, területfejlesztési programok, valamint a nyílt kommunikáció fontosságát hangsúlyozta.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke a beszélgetés során kijelentette: utolsó pillanatban vagyunk, hogy az uniós csatlakozási folyamat intézményrendszerét létrehozzuk és alkalmassá tegyük a leszakadók érdekeinek és szempontjainak figyelembevételére. "A csatlakozás az első és utolsó történelmi esély arra, hogy a romák ne vesztesként kerüljenek ki a modernizációs átalakulásból" - tette hozzá.

Mohácsi Viktória, az Oktatási Minisztérium cigányok integrációjáért felelős biztosa a szegregációról és az ezt feloldani kívánó integrált oktatásról beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatási intézmények nem csökkentik, hanem növelik a roma gyerekek hátrányait. A diploma megszerzésére egy roma gyermeknek ötvenszer kevesebb esélye van, mint egy nem romának - mutatott rá.