"A Piccolo Színházban nem szokványos elõadást tartanak: A minden egér szereti a sajtot sem a szereplõgárda, sem a mögötte álló kezdeményezés, sem a közlendõ szempontjából nem tekinthetõ tucatmunkának." (Gyõrffy Iván, Népszabadság 2003. január 6.)

ESÉLYTEREMTÉS (Megalakulás, alapvetõ célkitûzések)

A Karaván Mûvészeti Alapítvány 2000 õszén jött létre azzal az elsõdleges céllal, hogy tandíjmentes színészképzõ stúdiót mûködtessen hátrányos helyzetû, elsõsorban roma fiatalok számára, s a késõbbiekben az általuk létrehozott elõadásokat a nagyközönség elõtt is rendszeresen bemutassa. Az alapítók - cigány és nem cigány származású mûvészek, pedagógusok, köztisztviselõk, többek közt Lázár Kati, Bezerédi Zoltán, Csemer Géza, Borbélyné Nagy Éva és Pál Tibor - az alapítvány létrehozásával azt a szándékukat fejezték ki, hogy támogatni kívánják a tehetséges, de hátrányos helyzetû, fõként cigány származású fiatalok képességeinek kibontakoztatását a színház, a tánc, a zene, a film, a képzõmûvészet, valamint az általános mûveltség területén. A Karaván Mûvészeti Alapítványt a Fõvárosi Bíróság 2000. november 20-án vette nyilvántartásba. Az alapítvány célkitûzéseinek megvalósításán a kezdetektõl egy olyan fiatal mûvészekbõl álló csoport dolgozik, akik már évekkel korábban is jelentõs részt vállaltak a cigány kulturális életben, a cigány kultúra széles körû megismertetésében és népszerûsítésében.

TEHETSÉGGONDOZÁS (A színészképzõ stúdió tevékenysége)

A 2000-ben végzett háromfordulós tehetségkutatás során több mint 200 fiatalt hallgattunk meg, s közülük 16-an kerültek be a stúdióba. Ez a létszám azóta 22-re emelkedett. Az oktatás immár negyedik éve folyik, a stúdió foglalkozásainak legnagyobb része a Budapest IX. kerületében lévõ, a Ferencvárosi Nyári Játékok Kht. által mûködtetett Piccolo Színház próbatermeiben ill. színháztermében zajlik. Ez alól kivételt képeznek azok a foglalkozások, kurzusok melyek technikai lehetõségeit nem tudja biztosítani a befogadó intézmény (Pl.: rádiós foglalkozás, filmes kurzus). A hallgatók oktatása 8 féléven keresztül délutánonként egyéni, csoportos és fakultatív foglalkozásokon történik. Párhuzamosan folyó órákon a hallgatók egyéni beosztás szerint vesznek részt. A következõ idõszakban szeretnénk stúdiónk képzését szélesíteni, a tanári kart és az óraszámokat is bõvíteni.

A stúdióban olyan fiatalokat oktatunk, akik - bár tehetségesek, szorgalmasak, motiváltak - nem rendelkeznek olyan családi háttérrel, amely lehetõvé tenné, hogy megvalósíthassák ambícióikat. Véleményünk szerint a halmozottan hátrányos helyzetû családok gyakran fel sem ismert legfõbb értéke a tehetséges gyermek. Ezeken a tehetséges gyermekeken múlik, hogy a cigányság saját lehetõségeit meglátva ki tud-e emelkedni egyre súlyosbodó helyzetébõl. Ugyanakkor tudjuk, hogy kivételes mûvészi tehetséggel megáldott cigány fiatalok kallódnak el, veszítik el ambícióikat. Ennek oka a nem megfelelõ kulturális háttértámogatás és a szegénység mellett abban is keresendõ, hogy nem kapnak szakmai útmutatást, kellõ figyelmet, lehetõséget és biztatást az önmegvalósításhoz. Sõt, hiányzik egy fontos inspiráló erõ, a pozitív minta. Ezért tanáraink kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy személyes sorsukkal, életpályájukkal is példát tudjanak mutatni növendékeinknek a tehetség általi érvényesülésre. Így például a Maladype-Találkozások Színháza mûvészei is részt vesznek a stúdió munkájában, a fiatalok kiválasztásában és oktatásában. Szakmai felkészültségüket óraadó tanárként hasznosíthatják nálunk, de talán ennél is fontosabb a személyes példa, amit az épp csak útjukra induló fiataloknak nyújtani tudnak. Személyükön keresztül biztosított az állandó kapcsolat az amatõr és a profi, az ifjúsági és a "felnõtt" színjátszás között, megmutatják fiataljainknak a továbblépés lehetõségét is.

A stúdió tanári kara:

Nyári Oszkár, színmûvész (színészmesterség)
Balázs Zoltán, színész, rendezõ (színészmesterség)
Guelminó Sándor, rendezõ (színészmesterség)
Tóth Géza, színmûvész (színészmesterség)
Gyenes Ildikó, táncmûvész (klasszikus és modern tánc)
Andrási Imre, táncmûvész (mozgáskoordináció)
Dévai Balázs, színmûvész (mûvészi beszéd)
Nagy Anikó, színmûvész (ének, hangképzés)
Nyári Pál, pedagógus (osztályfõnök)

Kurzusvezetõk, óraadók:

Varsányi Anikó, rendezõ (rádiószínészet)
Csemer Géza, író, rendezõ (mûvelõdéstörténet)
Fehér Ildikó, színmûvész (mûvészi beszéd)
Kékesi Attila, filmrendezõ, operatõr (nyári filmes kurzusok)
Roska Nóra pedagógus, (angol nyelv)
Choli Daróczi József, író (cigány népismeret)



ALKOTÓ MUNKA, ÉRTÉKTEREMTÉS (Az ifjúsági társulat létrehozása, eddigi tevékenysége)

Az egy éves mûhelymunkát, azaz a szakmai alapozást követõen a növendékekbõl létrehoztunk egy ifjúsági társulatot. A második év végén, 2002 júniusában - vizsgamunkaként - egy olyan gyerekelõadással rukkoltunk elõ, melyet színvonala alapján a színház vezetõsége is érdemesnek ítélt arra, hogy mûsorába beillessze. A Minden egér szereti a sajtot c. zenés mesejátékot azóta is nagy sikerrel, folyamatosan játsszuk. Az Urbán Gyula bábjátéka nyomán színpadra alkalmazott darab mindeddig 25 teltházas elõadást ért meg.

A következõ évben, 2003 novemberében - többek közt a NKÖM, az NKA és a Fõvárosi Önkormányzat támogatásának is köszönhetõen - új elõadás létrehozására került sor. A darabválasztás indokai ez esetben összetettebbek voltak, mint legelsõ produkciónknál, amelyben a magát felsõbbrendûnek érzõ fehéregér család és a szürkeegér família történetén keresztül egyértelmûen a nem cigány többség és a cigány kisebbség egymáshoz való viszonyáról szóltunk.

A szakmai és koncepcióbeli továbblépés jegyében a Lázár Ervin meséje alapján készült A kisfiú meg az oroszlánok címû mesejátékra esett a választásunk, melyben egyrészt a - például az Alapítvány Stúdiójában dolgozó - hátrányos helyzetû, csonka családban élõ gyerekek mindennapi problémáival foglalkozunk, másrészt a gyermeki és a felnõtt látásmód és értékrend problematikáját is feszegetjük. Ez a bemutató még nagyobb kihívás elé állította növendékeinket, ám nagy örömünkre ez a vizsgaelõadás is annyira sikeresnek bizonyult, hogy a 2004. február 22-én megtartott professzionális, zenekart és teljes hangtechnikát felvonultató színházi bemutatót követõen - a Piccolo Színházzal közös döntés alapján - havi 2 elõadást láthat majd belõle a közönség.

Az ún. gyerekdarabok sorát szeretnénk folytatni Szaffi címû legújabb munkánk (melynek vizsgaelõadására 2003. december 28-án került sor) 2004 novemberére-decemberére tervezett felújításával és bemutatójával. A 2004-es év mindazonáltal fordulópontot jelentene a Karaván életében, hiszen ugyancsak erre az évre tervezzük a Mátyás téri muzsikusok címû zenés pódiumjáték bemutatását, amely felnõtteknek szóló, nagyszínházi elõadás lenne.

PÉLDAMUTATÁS (Koncepció, irányvonalak)

Társulatunk következetesen olyan darabokat állít színpadra, amelyeken keresztül az egymásra figyelést, az empátiát, a másság megismerésének vágyát ösztönözheti. Meggyõzõdésünk szerint a többségi társadalom által elfogadott kultúra, értékrend, életmód mellett léteznek olyan más értékhordozók (így például a cigányság kultúrája), amelyek megismerése, elfogadása, sõt befogadása szükségszerûen gazdagítja az egyént, ezáltal a társadalmat is. Olyan elõadásokat készítünk, amelyek egyrészt kíváncsiságot ébresztenek a nézõben a cigányság kultúrája, értékrendje iránt azáltal, hogy közvetlen közelrõl, szinte belülrõl láttatják ezt a sokak számára ismeretlen életformát, másrészt a saját, sokszor zárt világunkból való kilépésre, a másikkal való társas viszonyok kialakítására buzdítanak.

Fontosnak tartjuk kiemelni azt is, hogy elõadásainkban a cigányság pozitív értékek hordozójaként jelenik meg, s a pozitív hõsöket gyakran cigány származású gyerekek játsszák, ezáltal megvalósul az, hogy az általában hátrányos helyzetûként aposztrofált s gyakran kényszeredett toleranciával kezelt cigány fiatal egyszer csak példaképpé, hõssé válik nem cigány társai szemében! S ha ez megvalósul a színházban, talán megvalósulhat a mindennapokban is!

Társulatunkban gyermekek játszanak gyermekeknek és felnõtteknek, és tapasztalataink szerint gyermek- és fiatalkorú nézõink, akik kevésbé elõítéletesek, mint a felnõtt társadalom, nyitottabbak, befogadóbbak a "másságra", kedvezõ hatással vannak felnõtt nézõink befogadására is. Ugyanakkor a gyermeki világ természeténél fogva leginkább alkalmas a valódi értékek megjelenítésére, közvetítésére, s különösen igaz ez a cigány családok esetében, hiszen sok esetben ezen családok legnagyobb értéke, kincse éppen gyermekeik tehetsége. Mindezek miatt eddigi produkcióink ifjúsági és gyerekdarabok voltak.

Társulatunk megalakításának és elõadásaink színpadra állításának - mûvészi érték teremtésén túl - egyik legfõbb célja volt, hogy példát mutassunk, mintát adjunk romák és nem romák együtt létezésére, együtt dolgozására és alkotására. Nem titkolt szándékunk, hogy ezek az elõadások segítsenek a szegregáció leküzdésében, valamint inspiráló erõként hassanak a cigány amatõr színjátszás kibontakoztatása irányában.

INSPIRÁCIÓ (Fesztiválszereplések, vendégjátékok)

A Karaván Mûvészeti Alapítvány nagy fontosságot tulajdonít elõadásai közvetlen inspirációs hatásának, és minden alkalmat megragad arra, hogy olyan közösségekhez is eljusson, amelyek számára talán ez a társulat jelentheti a követendõ mintát. Több helyrõl is kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy vendégjátékunk hatására azóta is mûködõ cigány színjátszó körök alakultak, cigány gyermekek számára tudtunk addig ismeretlen utat mutatni a társadalmi beilleszkedésre. Ennek jegyében a Piccolo Színházon kívüli fellépéseink, illetve elõadásainkra meghívott vendégeink a következõk voltak:

- a Ferencvárosi Búcsú szabadtéri színpadán tartott elõadás (2002. szeptember 16.)
- a csobánkai nevelõotthon lakóinak vendégül látása (2003. május)
- a CEU és az OM "tolerancia" témájú pedagógustovábbképzõ konferenciáján (2003. május 26.)
- a nadalosi (Somogy m.) mûvelõdési házbeli hagyományteremtõ vendégszereplés (2003 július)
- fellépés a Sziget Fesztiválon (2003. augusztus 4.)
- az OM szegregációellenes programja keretében vendégjáték Tiszabõn (2003. december 20.)
- a váci Cházár András Speciális Iskola diákjainak vendégül látása (2003. december 27.)

A "CIGÁNY SZÍNHÁZ" FELÉ (Szakmai együttmûködés és távlati célok)

Alapítványunk a kezdetek óta együttmûködik a Találkozás-Maladype Kulturális Egyesület által mûködtetett Maladype-Találkozások Színháza cigány-magyar színtársulatával. Ez az együttmûködés természetes is, hiszen közösek a céljaink: példát mutatni roma és nem-roma fiatalok együtt dolgozására, alkotására, mindezt pedig kivételes szakmai és mûvészi színvonalat képviselõ elõadások létrehozása által. A Maladype társulata a hazai alternatív színjátszás kiemelkedõ értékeit hozza létre évrõl-évre: legutóbbi elõadásuk, a Michel de Ghelderode mûvébõl készült Bolondok iskolája nyomán elnyerték a 2002/2003-as évad legjobb alternatív elõadásának (Kritikusok Díja) és legjobb alternatív együttesének díját (Fõvárosi Közgyûlés Kulturális Bizottságának díja). Közös cél továbbá a hazai amatõr cigány színjátszás inspirálása, s egy olyan fiatal színészgeneráció kinevelése, amelyik a késõbbiekben felvállalná a magyarországi professzionális cigány színjátszás továbbfejlesztését, elterjesztését, hagyományainak megteremtését. Ez a két út az, amelyen együttesen kell haladnunk, hogy megvalósulhasson a távlati cél: a magyarországi cigányság részére is válhasson elérhetõvé, befogadhatóvá a színház, amely eddig sajnálatosan adós maradt mind cigány származású alkotók által létrehozott, mind a cigány közösség számára szóló, a tradicionális cigány értékeket, életformát hitelesen (nem kabarétréfák és zsánerképek szintjén!) bemutató alkotások felvonultatásával.



Színészutánpótlás

A Maladypével együtt szeretnénk kiképezni egy olyan fiatal színészgenerációt, amelyik a késõbbiekben felvállalná a magyarországi cigány színjátszás továbbfejlesztését, elterjesztését, hagyományainak megteremtését. A két társulat szoros összefonódása jegyében készült a Karaván legújabb produkciója, A kisfiú meg az oroszlánok, amelyben három Maladype-tag, Dévai Balázs, Fátyol Kamilla és Horváth Kristóf is szerepel. A Maladype rendezõje, Balázs Zoltán és egyik színmûvésze, Dévai Balázs pedig tanárként vesz részt a stúdió munkájában. Legidõsebb és legfelkészültebb növendékeink ugyanakkor a Maladype készülõ új produkciójának közremûködõi, valamint a Mátyás téri muzsikusok egyes szerepeit is rájuk készülünk bízni, a továbblépés számukra tehát már biztosított.

Talán nem kell hangsúlyoznunk, mekkora jelentõséggel bírhat egy új mûvészeti ágnak a cigányság általi befogadása, "birtokbavétele", mekkora elõrelépést jelenthet a cigányság pozitív megítélésében, ha képviselõik - a nem-roma többséggel végzett közös alkotómunka révén - évrõl-évre a magyarországi kulturális élet jelentõs, figyelemfelkeltõ értékeit hozzák létre! Ugyanígy szinte lehetetlen túlbecsülni a pozitív hatásait annak a ténynek, hogy a színházba járó, vagy a hazai kulturális élet tendenciáit figyelemmel követõ, mûvelt közönség végre nem csak múlt századi operettek és népszínmûvek egyszerûsítõ-parodisztikus módon ábrázolt figuráiként találkozhasson a cigánysággal (nem is beszélve a show-mûsorok, kabaréjelenetek sokszor ízetlen tréfáiról). A média figyelmét is élvezõ, alkotómunkájuk révén ismertté és elismertté vált cigány származású emberek pedig természetszerûleg "élõ példái" lesznek annak, hogyan küzdheti le a roma fiatal, tehetsége és szorgalma révén, a származásából esetlegesen adódó hátrányokat.

HAGYOMÁNYÕRZÉS (Szerepvállalás a magyarországi cigány kulturális életben)

A Karaván Mûvészeti Alapítvány nemcsak a színházi elõadások létrehozásával és a tehetséggondozással, hanem egyéb tevékenységeivel is részt vállal a cigány kulturális életben. Rendszeresen nyári hagyományõrzõ tábort tartunk az ország egyik legcsodálatosabb völgyében, ahol a cigány kultúra ápolása mellett egyéb programokat is biztosítunk, például lovas oktatást tartunk. 2002-ben és 2003-ban - a nyári tábor keretében - kisjátékfilmet forgattunk egy környékbeli kis faluban. A tábor megszervezése 2004-ben is terveink között szerepel.

Támogatók:
A Karaván Mûvészeti Alapítvány támogatásait eddig kizárólag pályázati úton szerezte. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy célkitûzéseinket és tevékenységünket a következõ szervezetek ítélték támogatásra méltónak:

- Soros Alapítvány: Innovatív pedagógia program (2001)
- NKöM NEKF: tábori pályázat (2001)
- Ferencvárosi Önkormányzat: mûködési támogatás (2001)
- Oktatási Minisztérium: tábor (2002)
- NKöM NEKF: kisjátékfilm (2002)
- NKöM: rendezvény pályázat (2002)
- NKöM nemzetiségi színházi keret (2003)
- NKöM NEKF cigány kulturális kezdeményezések (2003)
- Fõvárosi Önkormányzat - Színházi Alap (2003)
- NKA Színházi Kollégium (2003)
- MEH Roma Kulturális Alap (2003)




« Vissza az oldal tetejére